Ez egy jogos szempont - biztos, hogy vannak ilyen esetek. De ahogy sűrűsödnek a vonalaink és a pontosítások, finomítások kerülnek előtérbe a mennyiségi munka helyett hasznossá válik a(z általános) helyismeret: jöhet új trekk, de ott lesz a kontroll:
"ott biztos, hogy nincsen szekérút, legfeljebb ösvény",
"ez mérési hiba, valójában nyílegyenes",
"gyalog át lehet menni, de járművel nem",
"nem mentem végig rajta, de fentről láttam a vonalvezetését, a patak másik oldalán megy" stb.
További előnyök:
- a helybeli felmérőkkel való személyesebb, akár napi kapcsolat,
- a felhasználóinkkal (túraszervezők, jelzésfestők, kirándulók, terepfutók) közvetlenebb kapcsolat,
- korábbi (GPS előtti időkből származó) tapasztalatok hasznosítása.
Hátrányt csak annyit tudok elképzelni, hogy - a helyi szerkesztők pillanatnyi leterheltsége esetén - esetleg pár órával/nappal később kerül berajzolásra az adott újdonság. De ezen segít a "lehetőleg" kitétel: ha pl. Hev éppen több napig terepen van és nem tudja berajzolni az új zselici felmérést, akkor megteheti pl. olahtamas. Nem kizárólagosságra irányul a területi elv.[ előzmény: (67405) -bj-, 2014.05.13 18:21:36] |