Elszakadva az alábbiaktól, néhány gyakorlati kérdés:
- Elfogadjuk-e bázisnak a KSH nyilvántartás szerinti helység besorolást?
- Ha elfogadjuk, ragaszkodunk továbbra is a 7 különböző település jellegű felület használatához, ha igen miért?
- Ha nem kell ennyi féle felület, elég-e a városok, a községek (benne a nagyközségek) és a lakott külterületek (benne a zártkertek, üdülőövezetek) megfeleltetése egy-egy felület típussal?
- Ha igen, a KSH terminológia szerinti egyéb belterület kategóriájú településrész megkaphatja-e ugyanazt a felületet, mint az ún. anyatelepülés?
- Kell-e egyben kezelni Budapest egészét vagy felfogjuk a kerületeket önálló városokként? (Azok is.)
- Elég lenne-e csak a felületekhez hozzárendelt POK-nál megkülönböztetni az adott helység jogállását?
- A nem közigazgatási területrész megnevezést elég lenne-e egy névrajz POI-val jelölni?
Amennyiben csökkenteni tudjuk a lakott területekhez rendelt felületek számát, nem ragaszkodunk Bp. teljes egységként történő felületi megjelenítéséhez, megelékszünk a könyelvi településrészek névrajz POI-val történő jelölésével, akkor az előzőekben tárgyalt konkrét szerkesztési kérdés megoldása leegyszerűsödne, s ami a legfontosabb, a felhasználó a térképen nem észlelne semmiféle minőségromlást. |
