Hogyan trackeljünk?

A majdani térkép-rajzoláshoz — és általában a GPS-es felhasználáshoz is — a lehető legpontosabb trackekre van szükség. Ezért egy útvonalat akkor tekintünk „letrackeltnek”, ha arról legalább két — egymásra erősen hasonlító — tracklog készült (persze ha van még több, annál jobb). Ezt követően a beérkezett trackekből kézzel rajzoljuk meg a letisztázott útvonalakat és kereszteződéseiket (ez az a pont, ahol az emberi tényezőt gép még nem tudja helyettesíteni!), ami utána letölthető az oldalról, illetve felhasználásra kerül az adott terület elektronikus turistatérképének elkészítésekor. A jelenleg letölthető térképek is így készültek.

Hogyan áll elő a pontos track?

Nézd át az alábbi néhány pontot, és ha marad kérdésed, vedd fel velünk a kapcsolatot a fórumokon! (Egy újszülöttnek minden trackrögzítéssel kapcsolatos információ új, ezért az alábbi felsorolás igyekszik az alapoktól tárgyalni a kérdéseket.)

• Mi az a track vagy tracklog? A GPS készülékek (megfelelő programmal/beállítással PDA-k és egyes PNA-k is) képesek az általuk bejárt útvonal folyamatos rögzítésére, ezt hívjuk tracknek, teljes nevén tracklog-nak, vagy magyarosan „csiganyál”-nak (ez utóbbi kifejezés eredete, hogy a GPS térkép-képernyőjén a bejárt úton egy kis csíkocska látható :)
• Hogyan lesz ebből térkép? A GPS-ből számítógépre töltött track — ami pl. egy turistaút nyomvonalát tartalmazza — „ráhelyezhető” a meglévő térképre, majd a térképszerkesztő letisztázva beilleszti az útvonalhálózatba.
• Milyen GPS kell a trackeléshez? Semmi különös! A legfontosabb, hogy a készüléknek legyen PC-kapcsolata vagy memóriakártyája, így az adatok letölthetők legyenek róla. Az sem árt, ha a GPS viszonylag nagy track-memóriával rendelkezik, hogy a track megfelelően részletes lehessen. Ha egyazon útvonal egyszerre több készülék által is rögzítésre kerül, akkor célszerű, hogy ezek között legyen egy érzékenyebb vevővel (Sirf III, MTK), vagy jobbfajta antennával (pl. quad-helix, vagy valami külső antenna-megoldás) felszerelt darab, illetve barometrikus magasságmérővel rendelkező készülék. Így a 2D pozíció-, valamint a magasságok terén is pontos eredményre számíthatunk. Lehetőség van még PDA-n és PNA-n is track-et rögzíteni, de ezekhez külön program/beállítás szükséges (persze vannak kivételek). Ezekről itt vagy itt találhatsz, leírásokat.
• A GPS-en elmentett track is használható? A mentett track a klasszikus Garmin GPS-ekben egyszerűsített, szűrt változata az eredetileg részletesebben rögzített nyomvonalnak. Végszükség esetén talán használható, de mindenképpen törekedj arra, hogy a bejárt útvonal a GPS-ed aktív track-memóriájában maradjon, míg onnan le nem mented számítógépre! Ha ugyanis a GPS-en nyomsz egy mentést, akkor az a sok részletet tartalmazó aktív tracklogot nagyban leegyszerűsíti, egyes készülékek esetében pedig még a magasság-adat is odavész!
• Milyen track-beállítást használjak?' Lehetőség szerint sűrűt! Ez lehet idő-alapú illetve távolság-alapú is, szükség esetén automatikus. PDA-kon ezeken felül még lehetőség van (megfelelő porgram és beállítás használata esetén), a NMEA adat rögzítésre, ami a vevőből, közvetlenül nyert, nyers adat. Ez a szolgáltatja a legrészletesebb adatot egy útvonalról, viszont turistautak.hu számára felhasználható formátummá alakítása utómunkát igényel, ezért most erre nem térek ki részletesebben.
  • Idő-alapú trackelés. Időalapúnál állíts 1-4 másodpercest időközt, függően attól, hogy milyen sebességgel haladsz és milyen időtartamúra tervezed a túrát. Indulás előtt mindenképpen számold ki, hogy a tervezett túra bele fog-e férni GPS-ed aktív track-memóriájába! 3mp-es beállítás esetén ~8,3 órányi log fér el 10000 trackpontban. MicroSD kártyával rendelkező készülékeken (Garmin eTrex LegendCx, VistaCx, Venture Cx, illetve GPSMap60C(S)x, GPSMap76C(S)x - tehát az x-es sorozat) - kapcsold be a memóriakártyára logolást! Ezzel gyakorlatilag "végtelen" log-kapacitást nyersz. 1mp-es log 1 óra alatt ~0,42MB helyet foglal el a kártyáról, tehát ha csak 5MB szabad hely maradt a térképek feltöltése után, egy egész napos túra akkor is ráfér 1mp-es beállítással. MicroSD kártya nélküli GPS-sel rendelkezők számára - a track-memória bővítésének lehetősége miatt - javallott ezt az oldalt meglátogatni.
  • Távolság-alapú trackkelés. Az időalapú log állás közben feleslegesen foglalja az értékes helyet, ezért - főleg a MicroSD kártyával nem bővíthető Garmin készülék esetén - javasolt a távolság alapú, lehetőleg 4 m-es beállítással logolni. 4 m/s, vagyis kb. 15 km/h feletti sebességnél (autó, bicikli) a 4 m-es beállítás ugyanúgy viselkedik, mintha 1 mp-es beállítást használnánk, vagyis másodpercenként egy trackpont kerül rögzítésre. Lassabb haladásnál (pl. gyalog) ritkábban rögzít trackpontot, álló helyzetben pedig elvileg egyáltalán nem, mint a másodpercenkénti logolás, hanem csak akkor, ha elmozdulás is van. A GPS-vevő pontatlansága miatt állás közben is születik néhány felesleges pont, de közel sem annyi, mintha minden néhány másodpercben tenne egy pontot. Másodpercenkénti logolást alkalmazva pl. egy tíz perces pihenő során egy 600 pontból álló felesleges „csomó” kerül a trackbe.

• • A néhány méteres távolság-intervallum beállítása a Garmin készülékek butasága miatt csak egy kis trükkel oldható meg. Mivel metrikus rendszerben a logolási beállításoknál csak kilométerben adhatunk meg értéket (mégpedig két tizedesjegyig, ami így legalább 10 m-es távolságnak felel meg), először a mértékegységeket át kell állítanunk yard alapúra (beállítások / mértékegységek / távolság/sebesség: yard). Yard-rendszerre való átállás után a tracklog beállításoknál már nem km, hanem yd a mértékegység, ekkor írjunk be 4.00 yd-ot (ezt [legalábbis 60/76-os készülékeken] két lépcsőben lehet megtenni). 4 yard némi közelítéssel megfelel 4 méternek (1 yard = 0,9144 méter, majdnem mindegy). Ha ez megtörtént, a mértékegység-beállításoknál visszaválthatunk metrikus rendszerbe, ekkor a tracklog beállítások megmaradnak (bár 0.00 km-t jelez ki a gép, de megjegyzi a beállítást és úgy is logol), a távolság/sebesség adatokat pedig a szokásos metrikus rendszerben kapjuk meg.
  • Automatikus trackelési mód. Garmin eTrex, Geko és Foretrex készülékeken a koordináták kb. 2 méteres kerekítése miatt nem javasoljuk az időalapú beállítást, használd a lehető leggyakoribb automatát. Ugyanezt javasoljuk minden olyan készüléken, amelyen nincs idő- és távolságalapú track.
  • Hosszú túrák részletes trackelésénél segítség lehet egy PDA, amire időnként le tudod menteni az aktív track-memóriát.

FIGYELEM: egyes GPS-ek a térképi vonalakon tartják az aktuális pozíciót, ha az 'úton tart' ('lock on road') funkció be van kapcsolva, és olyat is láttunk már (Garmin Navtalk GSM, iQue, GPSMAP 60-sorozat), hogy a track is a térképi vonalat másolta, nem a valódi pozíciót. Mindenképpen kapcsold ki az úton tartást, tehát mindig a GPS által mért pozíciót mutassa (ki / off, vagy 'at GPS location')!

• Hogyan lehet még pontosabb a trackem?
  • Figyeld a pontosságot! Ez függhet a műhold-állástól, és a környezettől. Ha a holdak egy egyenesbe állnak, készüléked pedig szemlátomást rossz pontosságot produkál (10 méter feletti pontosság), akkor inkább tarts ebédszünetet, adj a rendszernek egy kis időt, hogy helyreálljon a rend! Általában 15-30 perc várakozás komoly változást tud hozni a műhold-állás terén. Ha GPS-edben van barometrikus magasságmérő, igyekezz azt pontosan kalibrálni, mikor műholdakkal bőven ellátott helyen vagy, de útközben már ne kalibrálj újra! A másik pontosságot befolyásoló tényező a környezet. Sűrű lombozatú terepen, szűkebb völgyekben, szurdokokban, magas épületek között jelentősen gyengülhet, sőt akár meg is szűnhet a vétel! Néha itt is segít ha várunk a jobb műhold-állásra, de ez nem mindig orvosolja a problémát. Sűrű lombozatnál is segít az idő. Megvárjuk míg lehullik a lomb és visszamegyünk trackelni. :-) Vételi javulás érhető még el a következő pontban leírtakkal is.
  • A GPS-t (vagy az antennát, ha külső antennát használsz) tedd olyan helyre, ahol semmi nem akadályozza a rálátást az égboltra. Hogy hol van ez a hely függhet attól, hogy milyen készülékkel, gyalogosan, vagy esetleg járművel trackelsz.
    • Gyalogos trackelésnél ilyen hely lehet pl. a hátizsákod vállpántja vagy teteje, ill. kisebb készülékek és külső antennák esetében — akármilyen furán hangzik is — pl. a baseball-sapka kupolája. Hátizsákban, táskában, zsebben, övön, nyakba akasztva jelentősen romlik a vétel, ezért ezeket a helyeken való rögzítést kerüljük, kivéve akkor, ha megfelelő helyen lévő külső antennát csatlakoztatunk a készülékhez! Ilyen esetben ügyeljünk a megfelelő csatlakozásra. Főleg szűkebb helyre (zseb, hátizsák, táska) hordott PDA-knál vigyázzunk, hogy ne csússzon ki belőle az antenna csatlakozó. PDA-k külső hordozhatóságának biztonságát növelheti egy megfelelő, víz és ütésálló tok beszerzése.
    • Kerékpáros trackelésnél hasonló a helyzet a mint a gyalogosnál annyi kivétellel, hogy itt még szóba jöhet a kerékpárra történő rögzítés. A legtöbb készülékhez beszerezhetők kormánytartók, de akár a csomagtartón lévő táskába is vihetjük, ha (mindkét esetben) van külső antenna a megfelelő helyen.
    • Autós trackelésnél a karosszéria árnyékolja a műholdjeleket (hacsak nem cabrió :-)). Ilyen esetben is kielégítő lehet a szélvédő alsó részére, középre, tartóval felhelyezett készülék (a szabad kilátást ne zavarja). Jelentősen javítható a vétel egy tetőre helyezett mágneses antennával. Ezek a gyalogos trackelésnél is használatos antennák, szerelést nem igényelnek. Ajtó ki, tetőre fel, ajtó be. Fémgőzölt, vagy fűthető szélvédővel rendelkező autók esetén ez az egyetlen megoldás a vételhez, mivel ezek az üvegek is árnyékolják a jelet. Kerülendő helyek: ülések, csomag vagy kesztyűtartó, ajtók zsebei, kalaptartó. Még indulás előtt érdemes megvárni, hogy a készülék rendesen befogja a műholdakat, mert mozgás közben nehezebben képes erre. A track elejéből akár több kilométer is használhatatlanná válhat, ha türelmetlenek vagyunk!
    • Vasúton való trackelés nem egyszerű. Ilyen esetben csak az érzékenyebb készülékek nyújthatnak kielégítő eredményt, de ezek se mindig. Itt fokozottan érvényes az, hogy már az indulás, egész pontosan felszállás előtt fogjuk be a műholdakat, mert a kocsikban nehezen áll rá a holdakra, és így akár jó pár kilométer pontatlan tracket kaphatunk. Ez a nagyméretű fém szerkezet jelentős jel árnyékolása miatt van. Ebben az ablakra rakódott, a fékpofákról kopásából származó fém por is segít. Vonaton a közvetlenül az ablak alatt található asztalkákon van a legjobb helyen, de használhatunk tapadókorongos autós tartót is a készülék elhelyezésére. Próbáljunk olyan helyet keresni a vonaton, ahol nincs tömeg, mert a sok álló ember is takarja a műholdakat. Fémgőzölt üvegű (légkondis, általában IC-s) vasúti kocsikban inkább a tájban gyönyörködjünk, mert az még lehet szép, de a track az már biztos nem lesz az :-).
    • Buszon való trackelés hasonló a vonaton történővel. Tömeg kerülése, és ablak közelébe a készüléket. Mivel asztal (általában) nincs ezért az egyik megoldás a kézben, ablakhoz tartott GPS. Ha hátizsákon van a készülék tehetjük úgy az ölünkbe a zsákot, hogy a kütyü az ablaknál legyen, így nem néznek hülyének, hogy egy "batár mobilt" szorítunk az ablaknak :-). Hosszabb úton akár egy autóba használatos tartót is felrakhatunk az ablakra, nem zsibbad el a kezünk. A fémgőzölt üvegek itt is bezavarhatnak.
    • Tapasztalatok szerint a quad-helix antennás GPS-ek (pl. GPSMAP 60 CSx) a függőleges, a patch antennával szereltek (pl.: eTrex Vista HCx) pedig a vízszintest elhelyezésnél esetén jobb vételt nyújtanak.
  • Ha módod van rá, vigyél magaddal több gps készüléket! (Ha van két saját, az a legjobb, de ha tudatosan készülsz arra, hogy trackelni indulsz, akkor kölcsönkérheted a barátodét [ha ő épp nem megy veled trackelni... :D ]) Két készülékkel két logot tudsz csinálni egy bejárással, így megdupláztad a hatékonyságod! Három GPS sem értelmetlen dolog, a három egyidejű nyomvonalból ugyanis jól lehet látni, hogy melyik kettő fut együtt és melyik az, amelyik vételi nehézség miatt többet tévedett.
  • A GPS beállításai között találsz egy WAAS vagy EGNOS be/ki kapcsolót. Ez pongyolán fogalmazva arra használható, hogy bekapcsolt állapotban a track pontosabb legyen, mint ha csak a hagyományos GPS technológiát használná a kütyü a pozíció meghatározására. A rendszer már éles üzemben működik! A tapasztalatok szerint egyes esetekben minimális javulás észrevehető a használatával, máskor viszont minimális romlást okoz. Inkább kapcsoljuk ki! Remélhetően a jövőben úgy fejlesztik majd az EGNOS-t, hogy Közép- és Kelet-Európa területén is mindig javulást eredményezzen. (Az EGNOS-ról bővebben az ESA honlapján olvashatsz.)

Hogyan segíthetem még a térképek rajzolását?

Leginkább hatékonyan úgy, ha magad rajzolod meg a bejárt útvonalat a térképre, ezzel külön leírás foglalkozik. Ha nem magad dolgozod fel a tracket, akkor már a bejáráskor gondolj arra, hogy aki a trackedet feldolgozza, valószínűleg még nem járt azon a helyen, ahol te végigmentél. A GPS 5-10 méteres bizonytalansága miatt nem kap teljesen pontos képet arról, hogy a track görbületei vajon valódi kanyarokból származnak-e, vagy csak a GPS kóválygott. Különösen a kereszteződésekben áll nehéz feladat előtt a rajzoló, hiszen kettőnél több vonal szinte sosem találkozik egy pontban. Sajnos hiába járod be a kereszteződés minden egyes irányát 30-50 méteren, mert a GPS átlagos vételi körülmények között még mindig nagyobbat téved, mint amennyi elég lenne kereszteződés pontos alakjának megrajzolásához, vagy akár a csomópont pontos helyének kijelöléséhez.

Mivel egy vonal általában csak két szárát érinti egy kereszteződésnek (ahonnan jöttél és amerre továbbmentél), ráadásul sokszor teljesen egyenesen haladsz tovább, ezért a legfontosabb, hogy rögzítsd egy útponttal a kereszteződés csomópontját. Kérdés, hogy minként tudod legjobban tudtára adni a rajzolónak, hogy melyik útpont mit jelent? A szokásos lehetőségek, ezek közül a bejárás körülményei döntenek:

• meghagyod a GPS által adott nevet (sorszám), továbbmész és otthon fejből vagy térkép alapján társítod a pontokat az egyes utakkal, például leírod, hogy a 028 pontnál tértél le a P útról a K3-ra, hosszabb túrák esetén nem sikerül mindent megjegyezni
• beírod a GPS-be, hogy miféle pontot rögzítettél (pl. K+ jobbra, vagy KP-K-P, stb.), ez elég nehézkes és lassú
• meghagyod a GPS-ben a sorszámot, felírod egy papírra, és melléírod bővebben, hogy az mit jelent, így nem kell annyit nyomkodnod a GPS-t, illetve meg is oszthatod a feladatot társaddal
• lefényképezed a bonyolultabb kereszteződéseket, és beszédesen elnevezed a képeket, hogy a rajzoló tudja, melyik útpont látható a képen és milyen irányból. Természetesen ne borzasztóan nagyméretű képeket tölts fel, hanem lekicsinyítve, jpeg esetén a minőségét is lecsökkentve annyira, hogy a lényeg még látszódjon a képen.
• bejárod 30-50m hosszan oda-vissza az útelágazás azon útjainak kezdetét, amely irányban nem fogsz továbbhaladni. Ez jó műholdállás esetén ( pontosság <= 5m ) helyettesítheti a rajzot. A jó műholdállás ellenőrzésére kiváló módszer, hogy egy ilyen bejárás esetén leellenőrzöd, hogy az oda-vissza bejárt vonal-csonkok mennyire fedik egymást a GPS-en (nagy nagyításban!). Ha fedik egymást, akkor rendben, ha viszont pl. "hegyes tojást" vagy V betűt rajzolt a két szakasz, akkor rajzold le inkább az elágazást, plusz ellenőrizd, hogy jó-e annyira a műhold-vétel, hogy tovább tudj menni.

• papírra felvázolod a kereszteződés alakját (egy-egy vonallal az utakat), rájuk írod a jelzésüket, a csomópontba pedig a sorszámot; ily módon egész bonyolult kereszteződéseket is jól meg tudsz világítani a rajzoló számára, akár több pont rögzítésével. Ez utóbbi a legjobb megoldás, ehhez megfelelő mennyiségű papírral és íróeszközzel kell készülnöd, de hidd el, hogy nagyon megéri, mert az így dokumentált track a legjobban használható! Ha van nálad a túrán kéziszámítógép (PDA), akkor arra is rajzolhatsz, megkímélve magad a szkenneléstől (de a képek méretezése, megfelelő elnevezése, magyarázatok hozzáfűzése így is rád marad!).
  Íme egy példa, a 147-es pont a valóságban a N47.56524 E18.85108 koordinátán van (Budai-hegység). A Z jelzésen haladtam, alulról felfelé, a rajz haladási (kereszteződéshez érkezési) irányban áll. Balról jött egy széles (jelzetlen) út, kicsivel később jobbra indul egy másik, ami az előzőnek nem közvetlen folytatása (50-100 méter eltolás van köztük), ezért annak a becsatlakozását is megfogtam egy ponttal, majd kicsit besétáltam az előzőbe, mert látszott benne egy újabb elágazás, ami csak ösvény volt, ezért rajzoltam szaggatottal a 149-es pontnál, majd végül ismét megfogtam egy ponttal a becsatlakozását, ez lett a 150-es pont.

Tanulságképpen egy képsor arról, hogy a Virágos-nyereg (N47.56557 E18.98974) bonyolult csomópontját hogyan kaptam meg először trackek formájában, majd hogyan egészült ki saját bejárásaimmal, közben milyen vázlatot rajzoltam róla és végül mi lett az eredménye a térképen. Sejthető, hogy ha csak az első kevés track állt volna rendelkezésemre, akkor mennyire rosszul rajzoltam volna a kereszteződést. Szerencsére ritka az ennyire bonyolult kereszteződés, de éppen az ilyeneknél szorul rá legjobban a pontos geometriára és topológiára a rajzoló, hogy a térkép majd jól el tudja igazítani azt, aki először jár arra.

Bármelyik megoldást is választod, a rajzolást nagyban elősegíti/gyorsítja, ha tracket te magad is feldolgozod feltöltés előtt (pl. a MapSource programmal). Azaz elnevezed az útpontokat, trackeket, kivágod a felesleges, zavaró részeket, megjelölöd, hogy hol volt biztosan jó (vagy épp rossz) a pontosság, stb. Minél több információt tudsz a trackbe - áttekinthető módon - beletenni, annál jobban használható lesz az anyag, mert rajzolás közben a "legkézreállóbb" információforrás maga a track.

Mire figyeljek oda?

• legyen jó műholdvétel (GPS vállon, vagy antenna hátizsák tetején, fejtetőn [bármilyen megoldással minél magasabbra, hogy a tested/fejed se tudja takarni a holdakat]), ha 10 m feletti az EPE, állj meg, ez nagyon fontos! Legyen bármilyen jó kütyü nálad (akár a legújabb, sirf III-as vevők), rajzold akár le az összes elágazást, stb, ha rossz a műholdállás, akkor nem lesz használható a track, feleslegesen dolgoztál vele!!
• legyen áram a GPS-ben, menet közben rendszeresen ellenőrizd, hogy megy-e még, legyen pótakkud, több is
• rögzüljön a tracklog (ne legyen kikapcsolva, ne legyen 'lock on road' / 'úton tart', legyen megfelelően sűrű és legyen hely)
• nyomj útpontot a megjelölendő helyeken és rajzold le / írd fel / fényképezd le, hogy mit jelentenek
• ha szögben kell irányt váltanod (vagy akár visszafordulsz), állj meg 4-5mp-re, hogy a gps ezt "észrevegye"
• figyeld a térképet, hogy milyen becsatlakozó utak következnek, nehogy észrevétlenül kihagyd valamelyiket
• ne tévedj el, vagy ha mégis, akkor ezt jelezd, vagy utóbb vágd ki a trackből
• barometrikus magasságmérős GPS-t menet közben ne kalibrálj újra és tiltsd le az automatikus kalibrációt is
• ha nem gyalog mész, hanem biciklivel vagy autóval, akkor a kanyargós helyeken lassíts, hogy a GPS tudjon követni

Mit jelöljek meg útponttal?

• az útelágazásokat elsősorban. Akkor is, ha turistajelzéssel el nem látott utakról van szó, műutat, földutakat, lehetőség szerint az összeset, amit érintesz
• mindent, amit még lerajzolsz
• mindent, aminek szerinted rajta kellene lennie a térképen (POI-gyanús dolgokat is, pl. buszmegálló, esőház, stb.)
• az általad bejárt út olyan pontját, ahol nincs ugyan elágazás, de az út szögben törik, azaz nem ívesen kanyarodik
• az általad bejárt út olyan pontját, ahol az út fontos tulajdonsága változik. Pl. két nyomsávosból egy nyomsávos lesz, vagy aszfaltosból földút, stb.
• minden turistajelzéssel jelzett utat, még azokat is, amelyek a térképeden nincsenek feltüntetve
• az olyan jelzetlen utakat is, amelyek turisták számára érdekesek lehetnek, pl. rövidítés céljára (ezeket később valaki bejárhatja, vagy a túloldalról érkezve felhasználhatja navigációra annak az útnak az elérésére, amelyen haladsz)

Mi a célja ennek a sok bonyolult szabálynak?

Ha már sikerült teljesen megtömnünk a fejedet technikai szempontokkal, az alábbiakban összefoglaljuk az egész lényegét, hogy tisztán lásd, mi a hangsúlyos az egészben. A trackelés céljai:

• Tegyük helyükre a csomópontokat! A túrák általában csomópontoknál, utak végpontjainál kezdődnek, a tájékozódási problémák egész úton a csomópontokban, kereszteződésekben jelentkeznek (hiszen amíg csak egy út van előttünk, nincs gond). A legfontosabb tehát ezek rendezése geometriailag és topológiailag. Az utóbbi praktikusan azt jelenti, hogy a végeredmény használható alapja legyen útvonaltervezős térképnek, tehát az legyen összekötve, ami átjárható.
• Pontosítsuk az utak nyomvonalát! Ez három dologra kell: a pontos távolság-adatok kiszámításához, a pontos magasság-viszonyok megismeréséhez (szintemelkedés számításához), illetve a GPS-es navigációhoz. Ha valaki ugyanis nem a felmért úton jön, hanem toronyiránt (persze csak ott, ahol ezt a szabályok lehetővé teszik), és az utat akarja elérni, mondjuk vaksötétben, az megbízhatóan eltalálja az utat a térkép alapján. Persze az is elég kellemes látvány, amikor a helyzetünket mutató háromszög csúcsa éppen a pontosított térképi vonalra mutat :-)
• Gyűjtsünk turisták számára fontos pontokat! Hol van a legközelebbi szálláshely? Merre van orvosi rendelő, vegyesbolt, templom, kocsma? Hova vezetnek az utak (a térképen látszik a vonal, de hogy hívják azt ott)?
• Gyűjtsünk mindezekről minél használhatóbb adatokat! Ha már tudjuk, hogy mi hol van, akkor az a következő, hogy megtudjuk, hogy mik a tulajdonságai. Egy útszakasznak: milyen burkolatú, számítanunk kell-e járműforgalomra, tudunk-e arra babakocsival menni, milyen nehezen járható? (Ezekből az adatokból építkezik az útvonaltervezés is: melyik a szebbik út, melyik a gyorsabb, hogyan lehet adott helyre autóval eljutni, stb.) Egy szálláshelyről: mennyiért lehet ott lakni, hol lehet érdeklődni a szállásról? Vegyesbolt: mikor van nyitva?

Hogyan tudok több trackpontot tárolni a készülékemben, mint amit a leírás megad?

Több Garmin-készülék is alkalmas arra, hogy a gyárilag megadott (jellemzően 10000) számú pontnál több pontból álló tracket rögzítsen. Ehhez a kütyüt működtető szoftvert (firmware) kell lecserélni egy olyan verzióra, ami engedi kihasználni azt, hogy a készülékben levő memória esetenként jóval nagyobb, mint ami a gyárilag beépített limitnek megfelelő trackpont tárolásához szükséges. Ha érdekel ez a bővítési lehetőség, akkor látogasd meg ezt az oldalt.