Az már - számomra - egyértelmű, hogy a jelzett sugaras hibák - egyelőre nem tisztázott ok miatt - a felületek utólagos lyukasztásának nem kívánt következménye.
Minél bonyolultabb, nagyobb kiterjedésű, esetleg több részből álló, de egy ID-vel bíró a lyukasztási alapfelület, annál zavaróbb a jelenség. (Lásd: Győr)
Az is kiderült, hogy a részletesség csökkentése nem csak a megjelenített tartalmat szegényíti el, hanem a felületek körvonalait úgymond optimalizálja, ezáltal a felületek alakja kisebb vagy nagyobb mértékben változik. Ez esetenként az alakzat torzulásával jár és az eredeti helyéről az alapfelület egy másik töréspontjába köti a lyuk egyik sarokpontját. Így jönnek létre a sugaras hibák.
A jelenség részleges csökkenését eredményezné, ha a több részből álló, de egy azonosítójú felületeket szétdarabolnánk önálló területi egységekre. Ez ugyan növelné az objektumok számát, mindenesetre az új egyedek adatbázison belüli leírását, a kimeneteken történő megjelenítését megkönnyítené.
Egyúttal nyernénk egy olyan pótlólagos lehetőséget, amely lehetővé tenné az adott helységrész egyedi - esetleg a köznyelvben használt - névvel történő azonosítását a rész-felületeken.[ előzmény: (50516) alnibell, 2011.11.12 11:33:47] |
