Az Aster GDEM-nek az a legnagyobb baja, hogy azokon a területeken, ahol csak kevés felmérésből dolgozott ott más az átlagos magasságérték. Emiatt pl sík terepen (Mondjuk Balaton felülete) látványos virtuális "szigeteket" vagy éppen "medencéket" mutat.
Az nem is vitás, hogy szűk volgyeket jobban mutat, mint az SRTM, hiszen előbbinek ~30m utóbbinak ~90m a felbontása.
Lásd még a régi fórumos hozzászólásokat.
Annak idején az alábbiak jutottak eszembe. Egy ügyes ráérő programozónak szép feladat lenne (én nem értem rá erre):
1.) Az Aster GDEM szelvényenként két fileból áll. Az egyik a magassági adatokat tartalmazza, a másik pedig azt, hogy a magassági adatokat hány felmért adatból állították elő (pl egy felmérésnél csillogó vízfelület vagy felhőtakarás miatt nem volt adat). Azokon a helyeken, ahol a felmérés kevés számú adatból történt ÉS az ilyen terület határán komoly lépcső van a magassági adatokban ott kozmetikázni kellene a magassági adatokat. (pl szinteltolást csinálni úgy, hogy a lépcső megszűnjön).
2.) Ha a magassági adatokat együtt dolgozza fel az ember a CLC adatokkal, akkor a közel vízszintes felületek hibáit viszonylag könnyen javítani lehetne. Pl a CLC szerinti vízfelületek (tó, folyó, mocsár, átmenetileg vízjárta területek) helyén minden további nélkül lehet drasztikusan simítani - "buboréktalanítani" - a magassági adatokat.
Hegyvidéken ez a lehetőség nem adott, viszont ott talán többet nyernénk azzal, hogy a szűk völgyeket láthatjuk végre a térképünkön.
Ilyen kozmetikázás után egész jól használható szintvonalas térképet lehetne az Aster GDEM-ből készíteni.
A szintvonalak alaptávolságával kapcsolatban azt mondom, hogy az SRTM esetében a 10-20m elegendő lenne hiszen nem ad ennél jobb felbontást - főként hegyvidéken szűk volgyeknél. (bár sík vidéken ez nem igaz meg pont lehetne sűrűbb). Az Aster GDEM szerintem 10m-es szintköznél szintén nem ad jobbat, de még így is vannak hibái (lásd fent).[ előzmény: (47859) Kurdi_Robert, 2011.06.14 19:18:39] |