A napokban fedeztem fel azt, amit korábban is tudhattam volna. Módszer van arra, hogy tetszőleges méretű, 5-ös zoom-szintű, nem-vektoros, raszteres (pixeles) térképeket készítsünk Garmin GPS-vevőkre - nemcsak az erősen korlátozott KMZ formátum megkerülésével, de akár a JNX formátum mellőzésével is, vagyis anélkül, hogy foltozni kellene a firmware-t, tehát az eredeti firmware-rel, a garanciával kapcsolatos problémák felmerülése nélkül. A raszteres térkép magában a garmin-os IMG formátumban lesz. Orosz nyelvű kísérlet a raszteres térképet hordozó IMG megfejtésére ITT.
Mi kell hozzá?
A) Garmin MPC (Garmin MapSource Product Creator) - Minimum a 8.0 verzió. Jelen pillanatban a 8.3 a legutolsó. 8.0 alatt nem működik a dolog. A Garmin MPC egy drága program, de kérésre trial licenc (próba licenc) kapható hozzá. A jelenlegi leírásnak nem tárgya az MPC beszerzése. Ha megvan az MPC (a teljes licenc vagy próba licenc kíséretével), akkor oké, ha nem, akkor egyelőre nincs más mód a raszteres IMG legyártására.
B) Próba licenc esetén komoly gondot jelent, hogy minden egyes legyártott térkép-termék esetében a FID (Family ID) ugyanaz. De még ennél is nagyobb korlátozottság, hogy a termék FID-én kívül a tartalmazott elemi IMG (vagy RGN) egységek esetében a sorszám (Map ID) pontosan ugyanaz lesz. Ez egy 8 tagú szám, amely minden egyes egység esetében más kell hogy legyen a lehetséges kilencvenkilencmilliókilencszázkilencvenkilenezerkilencszázkilencvenkilenc közül. Mindez lehetetlenné teszi azt, hogy egyszerre több, MPC-vel készített, saját terméket használj. Éppen ezért próba licenc esetén szükség van még két-három programra a jelzett probléma orvoslására:
B1) cGPSmapper - Elégséges az ingyenes, free kiadás is.
B2) GMapTool
B3) MapSetToolKit - Ennek a használata nem szükségszerű, tehát megkerülhető, de kényelmi előnyöket nyújt.
1) Elindítod a Garmin MPC-t, és készítesz egy projektet, amit érdemes néha lementeni, hogy ne vesszenek el a beállítások.
2) A raszteres IMG tulajdonképpen egy vektor-raszter kevert térkép, ezért nélkülözhetetlen a vektoros térkép-összetevő. Mivel esetünkben egy tisztán raszteres térkép a cél, készítünk egy üresnek látszó vektoros állományt. A legegyszerűbb, ha beolvassuk a szóban forgó raszteres, kalibrált térképet (vagy térképcsempe-csoportot) egy GIS programba (például a nagyon sokféle formátumot kezelő Global Mapper-be, de más programot is használhatunk, mint például a nyílt forráskódú QuantumGIS-t), majd ezután néhány vektoros pontot helyezünk el a megjelenő raszteres térkép széleire. Ezután a néhány pontocskát tartalmazó vektoros állományt lementjük shapefile-ba (*.SHP). De még mentés előtt fontos, hogy létrehozzunk a pontok mindegyike számára egy új attribútumot, aminek a neve szükségszerűen „GRMN_TYPE” lesz, az értéke pedig minden pont esetében például „CUSTOMIZABLE_POINT_1024” lészen. Ez azért fontos, hogy kezelni tudja az MPC.
3) Ezt a majdnem teljesen üres shapefile-t hozzáadjuk az MPC projekthez. „Add Map” -> „Add Data Files” (hozzáadjuk a shapefile-t) -> elnevezzük a térképet („Map Name”) -> ügyelünk arra, hogy ebben az esetben ne válasszuk ki a „Basemap” minősítést -> OK.
4) Megismételjük az előbbi pontban jelzett térképhozzáadást, azzal a különbséggel, hogy ezúttal kiválasztjuk a „Basemap” minősítést is. Miért? Mert különben az MPC alaptérképként (háttérként) berakja a saját basemap-ját, amire a mi esetünkben egyáltalán nincs szükség.
5) Tehát van két majdnem üres vektors térkép egy „Basemap” (alaptárkép) és egy „Detailed Map” (részletes térkép). Ezek szerepe mindössze az, hogy egyáltalán létrejöjjön egy IMG fájl. Viszont nem akarnak mutatni semmit. Éppen ezért áttetszővé állítjuk az adott pontocskák stílusát. „Configure Map Builds” -> „Edit Feature Display Styles” -> „Custom Points” -> itt megkeressük a lista végén a „CUSTOMIZABLE_POINT_1024” elemet, kattintással megnyitjuk, és „Clear Image” (hogy áttetsző, vagyis láthatatlan legyen), majd pedig a „Label Properties”-nél legyen a „Size” = „No”, hogy a címkéjük se látszodjék -> „OK” -> „Done”.
6) A „Product Configuration” ablakocskában rákattintunk a „Basemap” fülre. Aztán ott „Scale and Simplification Settings” -> a „Number of Feature Layers” legyen 1-re húzva -> az „Approximate Scale of Layer One” legyen a lehető legmagasabb érték, azaz 20M. Mindezt azért tesszük, hogy az alaptérkép a lehető legjelentéktelenebb legyen, amikor BaseCamp-ben akarjuk nézegetni a raszteres térképünket. Merthogy az IMG-s raszteres térképnek ez is egy előnye: a BaseCamp-ben pontosan ugyanúgy használható, nézegethető, akár egy normál, vektoros térkép.
7) A „Product Configuration” ablakocskában rákattintunk a „Detailed” fülre. Ezen belül állítjuk be a tulajdonképpeni térképünket. Bejelölünk két dolgot: „Transparent Detailed Map”, és - ami nagyon fontos - „Contain Raster Image”. A „Contain Raster Image” bepipálása nélkülözhetetlen!
8) Majd itt is (a „Detailed” esetében is) kattintunk a „Scale and Simplification Settings”-re. Majd „Raster Configuration” -> és ott megadjuk a raszteres térkép különféle zoom-szintjeinek (nagyítási szintjeinek) az állományait. Jó esetben ugyanarról a térségről többféle felbontású raszteres térképeink is vannak (az egyik lehet akár műholdas felvétel is). Mindegyik állományt processzálni kell először. A processzálás (a garmin-os feldolgozás) forrása (input-ja) GeoTIFF formátumú kell hogy legyen. (Sokféle program képes a betájolt, bekalibrált raszteres térképek GeoTIFF-be konvertálására.) Az output egy sajátosan elnevezett JPEG-csempe-gyűjtemény lesz a megadott célmappában. Fontos megjegyzés következik: Ha mindössze egyetlen raszteres térképpel dolgozunk, akkor is érdemes több zoom-szintet (nagyítási szintet) leprocesszálni. Miért? Mert ilyen módon lényegesen gyorsabbá tehető majd a raszteres térkép nagyítása-kicsinyítése! Tehát szépen megadjuk ott a felületen a „Down Sample %” oszlopban a lekicsinyítés százalékban mért értékeit. (100% = az eredeti méret; 50% = fele méret stb.) A processzálást („Process Rasters”) rétegenként kell külön lépésekben elvégezni.
9) Mindegyik nagyítási szint processzálása után végül „Save”, és bezárjuk a „Raster Configuration” ablakot. Ezután a „Scale and Simplification Settings”-ben eljátszunk a zoom-szintekkel. Mindegyik szintnél („Layer”) adott a „Raster Config Name” oszlop, ahol minden nagyítási rétegnek megadjuk a neki megfelelő (optimális méretű) processzált raszteres állományt. Maximum 5 nagyítási réteg/szint lehetséges, ami ugyebár nagyon jó.
10) Miután mindent még egyszer átnézünk, és minden jónak tűnik, bezárjuk a „Product Configuration” ablakot, és jön a térkép kompilálása („Build”) a megadott helyre („Build Location”).
11) Az MPC még telepítő exe-t is fog készíteni. Trial licenc esetében ez egyáltalán nem érdekel bennünket, mert a trial korlátozottsága az, hogy minden termék FID-je, és - ami még rosszabb - minden termék elemi IMG-egységeinek (vagy RGN-egységeinek) a 8 karakteres sorszáma (Map ID) ugyanaz lesz. Ez azt eredményezi, hogy egyszerre csak egy MPC-vel létrehozott saját térkép csücsülhet a GPS vevőnkön, és a Basecamp is prüszköl, ha egyszerre több-mint-egy efféle térkép adott.
12) Éppen ezért az MPC trial licence esetén telepítjük a cGPSmapper-t. (Az ingyenes is bőven elégséges, hisz nem bonyolultabb, útvonaltervezős térképet készítünk.) Majd telepítjük a GMapTool programot is. Megnyítjuk a GMapTool-t -> „Options” fül -> „Advanced Options” bepipálva -> cGPSmapper útvonala megadva.
13) Ezután a GMapTool-ban „Files” fül -> „Add files” -> hozzáadjuk az MPC által készített IMG fájl(oka)t, de nem a basemap.img nevezetűt, hanem az(oka)t, amely(ek) esetében xxxxxxxx.img a név, vagyis 8 tagú szám a név, és a tetemesebb méret is jelzi, hogy tartalmazza a raszteres állományt. Ezután „Change” fül -> „Change Map ID” -> az ID-ben pedig megadunk egy tetszőleges, 8 tagú számértéket 00000001-től 99999999-ig. Majd „Change All”. Ezzel megváltozott az elemi IMG-egység(ek) (vagy RGN-egységeinek) sorszáma (Map ID-je)!
14) A MapSetToolKit segítségével létrehozzuk a BaseCamp-pel olvasható térkép-állományt („Mapset”-et). A MapSetToolKit-ot admin módban kell futtatni! A térkép-állomány („Mapset”) a GMapTool-lal is elkészíthető, de nem annyira kényelmes, főleg ha a láthatatlan pontok áttetszőségét biztosító stílus-fájl (TYP-fájl) beépítéséről is szó van. A MapSetToolKit-ban megadjuk a cGPSmapper útvonalát („cgpsmapper/cpreview folder”), valamint a „gmaptool program Optional)” útvonalát is (ami 64 bites Windows-ban általában ez: „C:\Program Files (x86)\GMapTool\gmt\gmt.exe”). Eme kezdeti beállítások után: „Select IMG” (megadjuk a GMapTool-lal módosított IMG fájlok mappáját) -> „Select all” -> Add „Select all” -> megadjuk a „Mapset directory”-t (ahová létrehozzzuk a térkép-állományt) -> „Mapset name” (elnevezzük) -> „Family ID” (vagyis tetszőleges, más termékben nem ismétlődő azonosító számot adunk neki) -> „TYP files” (ez fontos, hisz ezzel adjuk meg a pontok áttetszőségét biztosító stílust hordozó TYP fájlt) -> jobb oldalt bepipáljuk azt, hogy „Install in Mapsource” -> „START”.
15) Ennek nyomán ott lesz a BaseCamp-ben a(z akár 5 szintes) raszter térképünk. MapInstall-lal legyárthatjuk és felrakhatjuk a GPS vevőre való IMG fájlt (amely a TYP-et is magában foglalja), ami tehát egy raszteres térkép lesz (akár 5 szinttel, és akár hatalmas mérettel).
Nékem ez a metódus tűnik a legjobbnak raszteres térképekhez vagy műholdképekhez. A KMZ-s metódus igencsak korlátozott (lassúbb, kicsi mérethez korlátozott, nagyítási szinteket kizáró), a JNX-es módszer pedig a firmware megfoltozását követeli, amely azonban garanciavesztést jelent abban az esetben, ha úgy romlik el a GPS vevő, hogy nem tudjuk visszarakni az eredeti firmware-t.[ előzmény: (67928) adalbert1977, 2013.05.30 10:00:31] |
