A geocaching.hu-n megírtakat hadd emeljem át ide is.
---
A szomorú hír utáni napon különlegesen klassz napunk lett lányaimmal geoládák mentén - ahogy 1500 találat felé közelítve nekem immár jó 24 éve annyiszor. Csak ma szívfacsaróbbak voltak a szépségek, mert kicsit András is ott utazott velünk a hajtányon a szikrázóan kék ég alatt, ott állt a napsütötte várak fokán.
Amikor 2002. elején rátaláltam a játékra, azonnal éreztem, hogy ezt a dolgot nekem találták ki - és ebben minden bizonnyal vastagon benne volt, hogy a remek alapötlet mellé egyből olyan barátságosan kézbe simuló, professzionális weboldal fogadott, ami akkoriban párját ritkította (láthatóan máig a rendszer alapjaként), és ami sokáig simán verte a globális geocaching.com-ot. Amikor még statikus weblapokkal volt tele az internet, és nem lehetett Dunát rekeszteni frontend-backend programozókkal, nem beszélve az ide szükséges speciális térinformatikai és matematikai tudásról, akkor ez a srác egymaga, ingyen, hobbiból rakta össze az egészet, lett fejlesztője, rendszergazdája, dizájnere, gondozója - a lelke sok éven át. A ládák, rejtők, keresők, találatok térbeli-időbeli rendszere már akkor térinformatikáról szólt népszerű formában, amikor még a szót sem ismertük, és a geocaching.hu már akkor egyfajta közösségi portálként működött, amikor nemhogy a Facebook nem volt a láthatáron se, de az iwiw is alig - figyeltük ki merre jár, jókat beszélgettünk, olykor veszekedtünk is, akárhogy is, de pezsgett az egész. És még most, huszonévvel később is András kódsorai aktiválódnak egy távoli szerveren, ahogy elküldöm ezt a bejegyzést az emlékére.
Ennél jobb már csak a TUHU (turistautak.hu) projekt volt, amit szintén András hívott életre (mint ahogy még később a műemlékem.hu-t is), és amelyben sokakkal együtt nekem is módom volt részt venni - sőt, később ez a pályámat is módosította. A geocaching játék mentén összeálló közösség egy része nagyon komoly térképészeti munkába kezdett már akkor, amikor az azóta a közösségi térképezés nemzetközi zászlóshajójának számító OpenStreetMap is csak a szárnyait bontogatta. András profi infrastruktúrát rakott össze és adott a közösség kezébe, melyben trackeket lehetett tárolni, letölteni, megfelelő eszközzel térképet rajzolni, adatbázisban rögzíteni, abból pedig különféle, a széles közönség által használható térképi kimeneteket készíteni. Életem egyik meghatározó élménye volt ennek a munkának több szintjén is részt venni - trackeléstől térképrajzoláson át a fejlesztésig (GE-export, T3D-térkép). Közelről láttam, ahogy András kikezdhetetlen tudása mellett is szerénységgel és alázattal, őszinte lelkesedéssel dolgozott, és ahogy másokat is segített - amikor fejlesztésekor szükségem volt a beavatkozására, segítségére, bokros teendői és számos gyermeke közepette is mindig rendelkezésre állt, még akkor is 10 perc türelmet kért csak, amikor ellopták a kocsiját, és azt intézte. Egy időben sokat beszéltünk, vitáztunk is, még túráztunk is együtt, szállt is meg egyszer nálunk, találkoztunk pár csapatos trackelésen, vagy pl. a gyenesdiási TUHU-konferencián, ahol csak úgy sistergett a munka, az ötletelés. De mindezekkel együtt is leginkább úgy él bennem, ami szerintem ő maga is legszívesebben volt: erdőt-mezőt járó turista, aki szépségeket gyűjt és Istent keresi, a technikát és a tudást pedig arra használja, hogy láthassa felülről az egészet.
Remélem látod András. Kösz mindent, csáó.[ előzmény: (7797) Fazék, 2026.04.08 09:11:51] |
