Ha legmagasabb pontot keresel, nyilván kevesebb a hibalehetőség, mert nem kell a rasztert transzformálnod.
Ebben teljesen igazad van, abban az esetben, ha a raszter legmagasabb pontját akarom megtalálni. A domborzat viszont csinál olyat, hogy a minimum/maximum valamilyen köztes pont lesz, aminek a saját koordinátái ismeretlenek.
A szintvonal és summer készítése több lépésből áll, és könnyen lehet úgy elrontani, hogy elsőre fel sem tűnik, mert kijön belőle a szép eredmény, csak épp a valóságot nem jól tükrözi, vagy nem annyira jól, mint amit a modellből ki lehetne hozni.
Ez ismerős. Elég sok időt b*sztam el optimalizálással. :)
Az SRTM radarral készült, az ASTER GDEM viszont infra fotók sztereo-feldolgozásával (forrás). Az EUDEM az SRTM és az ASTER kombinációja, de a feldolgozás menete tudtommal nem publikus
Ez jogos, benéztem. Korábban valahol olvastam olyat, ami arra utalt, hogy az alap a radar, és erre rakták fel az optikai sávokat. Vagy a cikk nem volt egyértelmű, vagy én értelmeztem valamit rosszul. Esetleg tényleg így volt, és akkor mégsem néztem be. :)
Valóban nagyobb a hiba 100 méternél. Ezek nagyon szélsőséges esetek (korábban ilyeneket nem néztem, ezért gondoltam kevesebbnek). Kíváncsi volnék ugyanezen területekre ASTER modellből is, de így hirtelen nem találtam ilyet.
A hazai domborzat esetén, nekem az a tapasztalatom, hogy az ASTER jobb egyezést ad, mint a 3" SRTM. Ez a magassági minimum / maximum pontok horizontális pozícióira, illetve a domborzat jellegére ( szintvonalak futása ) vonatkozik.
Referenciaként a saját terepismeretemet, illetve georeferált EOV szelvényeket használtam.
Az Alpok esetében nem tudok nyilatkozni, sem helyismerettel, sem megfelelő részletességű térképi háttérrel nem rendelkezem. :)
Mindkét DEM-nek van előnye, hátránya. Az SRTM mint mondtam a nagy kiemelkedéseknél tud nagyot tévedni (vízszintesen), az ASTER meg sokkal szemetesebb (valószínűleg függőleges hiba), ami pont a finom jellegrajzot teszi tönkre.
Az EUDEM egy jó kompromisszum, a vízszintes felbontása megegyezik az ASTER-rel (1"), de jobb jellegrajzot ad (szerintem).
Igen, az a tapasztalatom, hogy az ASTER ( ugyan 30m-re garantálják a felbontást, de egy tanulmányban azt olvastam, hogy akár ~10m is lehet ) felbontása akkora, ami részben összemérhető a mérési bizonytalansággal, részben pedig a nagyobb méretű, de nem a domborzathoz tartozó objektumokkal.
Az EUDEM-ből gyártottam Magyarországot, és szebb, mint az ASTER, részletesebb, mint az SRTM 3", de az ASTER-nél azért észrevehetően elnagyoltabb domborzatot ad ( forrás: szintén helyismeret, 1:10,000 EOV, szigorúan Magyarország területén belül ).
Valószínűleg az 1"-es SRTM-mel még jobb eredményt lehetne elérni, de ezzel még túl keveset próbálkoztam ahhoz, hogy véleményt merjek mondani róla.
Jaja, próbáljuk ki, ne azon vitázzunk, hogy a túlhaladott modellek közül melyik a jobb. :D
Azért valahol némileg összefüggnek ;)
Ez igaz, de az összefüggés nem ugyanaz, mint az ugyanaz. :)
Valószínűleg nem túl nagy hülyeség azt elvárni egy domborzatmodelltől, hogy a valóságot jól modellezze. Ha valamilyen szempontból nem jól modellezi, az hiba. Ha nem elég nagy felbontással, az hiányosság. Abszolút kategória nyilván nincs, a felhasználási mód határozza meg, hogy arra az adott modell jó-e.
Erre sarkos példaként hadd hozzam fel a "milyen hosszú a Brit-szigetek partvidéke?" c. gráfelméleti problémát ( Ennek TuHu / OSM analógiája: Mekkora utat tettem meg? ). :)
A válasz: Attól függ, hogy mit tekintek mérendő jellemzőnek, és ehhez mekkora felbontást, és milyen szűrést használok.
Nincs jó, vagy rossz modell, felhasználási célok vannak. A jelenleg ingyenesen elérhető modellek korlátozottan alkalmasak turisztika célra. Amik elég részletesek és pontosak, azok pedig fizetősök.
Most ez van. 10 éve még ez sem volt, 10 év múlva meg már nem lesz probléma. :)
[ előzmény: (6937) BáthoryPéter, 2016.10.26 12:36:04] |