A lap 2009. november 18., 16:17-kori változata

Lehetőség van az utcák házszámozására is. Az alábbi leírás ennek módját írja le. Fontos megjegyezni azonban, hogy házszámozást csak akkor szabad megadni, ha az adott területen már minden utca (ösvény, gyalogút, földút, stb.) meg van rajzolva, mert ha egy házszámozott szakaszba egy új szakaszt csatlakoztatsz, akkor a rendszer feltöltéskor automatikusan darabolni fogja a házszámozott szakaszt. Ez azért probléma, mert a daraboláskor a létrejövő új szakaszok megöröklik az eredeti szakasz minden paraméterét, köztük a házszámozást is. Így az a helyzet fog előállni, hogy az eredeti utca két olyan szakaszra esik szét, amelyek az eredeti szakasz kezdő- és végházszámait kapják meg. Vagyis ha az eredeti utca egyik oldalán 2-től 20-ig voltak házszámok, akkor ez olyan szakaszokra esik szét, hogy 2-től 20-ig lesznek a számok, majd ismét jön a 2-től 20-ig a számozás.

Házszámozás

A házszámok beállítása a Numbers0= (pontosabban NumbersX=, lásd később) paraméterrel lehetséges. Általános alakja a következő:

Numbers0=csomópont száma, típus baloldalon, kezdőházszám baloldalon, végházszám baloldalon, típus jobboldalon, kezdőházszám jobboldalon, végházszám jobboldalon, irányítószám baloldalon, irányítószám jobboldalon, település baloldalon, megye baloldalon, ország baloldalon, település jobboldalon, megye jobboldalon, ország jobboldalon

A baloldal és a jobboldal a rajzolt utca (továbbiakban szakasz) rajzolási irányának megfelelő bal- és jobboldalt jelenti. Hogy érthetőbb legyen, itt van egy konkrét példa:

Numbers0=0,E,2,8,O,1,7,1234,1234,Budapest,Pest megye,Magyarország,Budapest,Pest megye,Magyarország

Az adatok jelentése

Numbers0: ez a paraméter neve, így kezdődik majd a szakasz tulajdonságainál a házszámozást beállító sor. A Numbers0 után egyenlőségjel következik (Number0=).

Most következnek a házszámozást leíró adatok, vesszővel elválasztva, a vesszők után szóközök nélkül.

Csomópont száma (a példában: 0): a szakasz nulladik csomópontjától (azaz a legelejétől, csak az informatikában 0-val kezdünk számolni) értelmezi a többi értéket.

Típus baloldalon (a példában E): megmondja, hogy a kezdő- és végházszám között milyen léptékkel legyenek értelmezve a számok. Lehetséges értékei:

• E (angolul EVEN, magyarul páros): a kezdő- és végházszám (amelyek szintén páros számok) között párosával fog léptetni. A példában megadott E,2,8 azt jelenti majd, hogy a szakasz baloldalának elején a 2-es, a szakasz baloldalának a végén a 8-as házszám van, közöttük pedig egyenletesen elosztva kerül kiszámításra a köztük lévő páros házszámok (4-es és a 6-os).
• O (angolul ODD, magyarul páratlan): a kezdő- és végházszám (amelyek szintén páratlan számok) között páratlanul fog léptetni. A példában megadott O,1,7 azt jelenti majd, hogy a szakasz jobboldalának elején az 1-es, a szakasz jobboldalának a végén a 7-es házszám van, közöttük pedig egyenletesen elosztva kerül kiszámításra a köztük lévő páratlan házszámok (3-as és az 5-ös).
• B (angolul BOTH, magyarul mindkettő): a kezdő- és végházszám (amelyek lehetnek párosak is és páratlanok is) között egyesével fog léptetni. A példában megadott E,2,8 helyett B,1,8 lenne, akkor az azt jelenti majd, hogy a szakasz baloldalának elején az 1-es, a szakasz baloldalának a végén a 8-as házszám van, közöttük pedig egyenletesen elosztva kerül kiszámításra a köztük (páros és páratlan) házszámok (2-es, 3-as, 4-es, 5-ös, 6-os és a 7-es). Ezt főleg tereknél, vagy például part menti utaknál szoktuk használni, ahol az egyik oldalon vannak csak házak, a másik oldalon viszont park van, vagy víz (vagy bármi más, csak nem házak).
• N (angolul NONE, magyarul nincs): ez azt jelenti, hogy a szakasz adott oldalán egyáltalán nincsenek házszámok. Általában akkor kell használni, ha a szak másik oldalán vannak csak házak, vagyis a B paraméterrel együtt.

Kezdőházszám baloldalon (a példában 2): ez a házszám szerepel a szakasz baloldalának elején.

Végházszám baloldalon (a példában 8): ez a házszám szerepel a szakasz baloldalának végén.

Típus jobboldalon (a példában O): ugyanúgy működik, mint ahogyan a típus baloldalon részben leírtam. A lehetséges értékek is megegyeznek.

Kezdőházszám jobboldalon (a példában 1): ez a házszám szerepel a szakasz jobboldalának elején.

Végházszám jobboldalon (a példában 7): ez a házszám szerepel a szakasz jobboldalának végén.

Irányítószám baloldalon (a példában 1234): a szakasz baloldalán lévő házak irányítószáma.

Irányítószám jobboldalon (a példában 1234): a szakasz jobboldalán lévő házak irányítószáma. Abban az esetben tér el a baloldali értéktől, ha az utca (szakasz) éppen a postai körzetek elválasztó utcája.

Település baloldalon (a példában Budapest): annak a településnek a neve, amelyen a szakasz baloldalán lévő házak találhatók.

Megye baloldalon (a példában Pest megye): értelemszerűen kitalálható.

Ország baloldalon (a példában Magyarország): ez talán konstans.

Település jobboldalon (a példában Budapest): annak a településnek a neve, amelyen a szakasz jobboldalán lévő házak találhatók. Szorosan egymás mellett lévő települések esetén a határon futó utcák esetében különbözik a bal és jobb érték.

Megye jobboldalon (a példában Pest megye): értelemszerűen kitalálható.

Ország jobboldalon (a példában Magyarország): ez talán konstans.

Vannak opcionális paraméterek is. A Numbers paraméterből lehet több is, ekkor lehetőség van arra, hogy ne csak a szakasz elejétől (lásd Csomópont száma), hanem bármely belső pontjától indítsuk a házszámozást Numbers0=..., Numbers1=..., stb. módon. Ezt akkor lehet alkalmazni, ha nagyon eltérő méretű telkek vannak az útszakasz egyik illetve másik részén. Nézzünk itt is egy példát:

Numbers0=0,E,2,8,O,1,7,1234,1234,Budapest,Pest megye,Magyarország,Budapest,Pest megye,Magyarország

Numbers1=2,E,10,32,O,9,9,1013,1013,Budapest,Pest megye,Magyarország,Budapest,Pest megye,Magyarország

A nulladik csomóponttól a 2-es számú csomópontig (figyeljünk a nullával kezdődő sorszámokra!) páros oldalon 2-től 8-ig, páratlan oldalon 1-től 7-ig megy a házszám. A kettes számúcsomóponttól a vonal végéig páros oldalon 10-től 32-ig mennek a házszámok, páratlan oldalon viszont egy hatalmas nagy telken egyetlen épület (iskola, gyár, stb.) áll 9-es házszámmal.

További példák

A példákhoz tartózó ACSII ábrákban lévő nyíl a rajzolás irányát mutatja, a nyíl közepén lévő dupla kacsacsőr pedig az egyirányúságra (és ebből következően a rajzolás irányára) utal. Amennyiben azt külön nem említem, minden utca Budapesten van, az 1234-es irányítószámú körzetben.

1. Egyszerű, hagyományos utca

A leggyakrabban előforduló eset. Az szakasz mindkét oldalán házak vannak, a házszámok nagyjából egyenlő arányban vannak elosztva. A nyíl a rajzolási irányt jelenti.

   1   3   5   7
 ----------------->
   2   4   6   8

A házszámozás helyes megadása:

Numbers0=0,O,1,7,E,2,8,1234,1234,Budapest,Pest megye,Magyarország,Budapest,Pest megye,Magyarország

2. Egyszerű, hagyományos utca fordítottan rajzolva

Itt mindössze annyi a különbség, hogy a szakasz rajzolásának iránya ellentétes az előző példában látottal.

   1   3   5   7
 <-----------------
   2   4   6   8

A házszámozás helyes megadása:

Numbers0=0,E,8,2,O,7,1,1234,1234,Budapest,Pest megye,Magyarország,Budapest,Pest megye,Magyarország

Vagyis lehetőség van arra is, hogy előbb adjuk meg a nagyobb házszámot és utána a kisebbet. Figyelni kell azonban arra, hogy most a „lenti” oldal a baloldal és a „fenti” oldal a jobb! Az oldalak mindig a szakasz rajzolásának iránya szerint értendőek!

További helyes megoldás lehet, ha megfordítjuk a szakaszt (MapEditben CTRL+R) és ekkor ugyanaz a helyzet, mint a korábbi példában volt.

3. Egyirányú utcák számozása

Ugyanaz a helyzet, mint az előbbi példában, azonban itt az utca egyirányúsága be van állítva. Ekkor tilos megfordítani a szakaszt, mert azzal az egyirányúság is megfordul (csak a rajzolás irányába lehet egyirányúvá tenni az utcát)!

   1   3    5   7
 <-------<<--------
   2   4    6   8

A házszámozás helyes megadása:

Numbers0=0,E,8,2,O,7,1,1234,1234,Budapest,Pest megye,Magyarország,Budapest,Pest megye,Magyarország

4. Csak az utca egyik oldalán vannak házak

Előfordulhat, hogy az utca egyik oldalán egyáltalán nincsenek házak. Ilyen akkor lehet, ha az utca egy téren van, vagy egy tó partján halad, illetve fizikailag kettéválasztott (pl.: középen villamos megy) az út. Az első két esetben általában a házszámok egyesével lépkednek, míg az utóbbi esetben páros, illetve páratlan oldal van. Nézzünk példát mindkettőre:

Egyesével lépkedő házszámok:

   1   2   3   4
 ----------------->
   -   -   -   -

A házszámozás helyes megadása:

Numbers0=0,B,1,4,N,0,0,1234,1234,Budapest,Pest megye,Magyarország,Budapest,Pest megye,Magyarország

Fontos, hogy ha a típus N (none, nincs), akkor is ki kell tenni a kezdő- és végházszámot, amely ebben az esetben 0. A nyíl alatti kötőjelek a házszámok hiányát jelzik.

Fizikailag elválasztott utak:

   1   3   5   7
 <-----------------
  -|-|-|-|-|-|-|-|-
 ----------------->
   2   4   6   8

A házszámozás helyes megadása:

Északi oldal: Numbers0=0,N,0,0,O,7,1,1234,1234,Budapest,Pest megye,Magyarország,Budapest,Pest megye,Magyarország

Déli oldal: Numbers0=0,N,0,0,E,2,8,1234,1234,Budapest,Pest megye,Magyarország,Budapest,Pest megye,Magyarország

5. Egy utcából álló terek

Előfordulhat, hogy egy utca közterület jellege valójában tér, de ennek ellenére mégis egyetlen utcából áll (azaz nincsen park, tavacska, stb. két utca között). A házszámozás ekkor úgy van megadva, hogy az utca egyik oldalán indul, majd az utca végén áttér a másik oldalra és ott folytatódik egyesével léptetve.

   1   2   3   4
 ----------------->
   8   7   6   5

A házszámozás helyes megadása:

Numbers0=0,B,1,4,B,8,5,1234,1234,Budapest,Pest megye,Magyarország,Budapest,Pest megye,Magyarország

6. Az utcából „kinyúló” házkupac

Találkoztam már olyannal is, hogy az utcából T alakban az egyik oldalon egy néhány 10 méteres zsákutca nyúlik ki, amelyben házak vannak. Így a T alak miatt a „kinyúló” szakasz mindkét oldala páros oldal lesz. Az ASCII rajzon a v betű a lefelé mutató nyilat (rajzolás iránya) jelenti.

  9 | 10
    |
 11 v 12  14  16  18
    |---------------->
 13 | 26  24  22  20
    |
 15 | 28
    v

A házszámozás helyes megadása a „kinyúló” utcára:

Numbers0=0,E,12,18,E,26,20,1234,1234,Budapest,Pest megye,Magyarország,Budapest,Pest megye,Magyarország

Fontos megjegyezni, hogy ebben a példában valójában 3 szakasz található, amelyeket külön-külön kell számozni. A függőleges utca valójában 2 szakasz, mert a kereszteződés miatt a rendszer automatikusan 2 szakaszra darabolja rajzoláskor az utat.

A házszámozás helyes megadása a fenti utcákra:

A függőleges szakasz felső része: Numbers0=0,E,10,12,O,9,11,1234,1234,Budapest,Pest megye,Magyarország,Budapest,Pest megye,Magyarország

A „kinyúló” szakasz (feltételezve, hogy a 12-es és a 26-os ház a függőleges szakaszról nyílik): Numbers0=0,E,14,18,E,24,20,1234,1234,Budapest,Pest megye,Magyarország,Budapest,Pest megye,Magyarország

A függőleges szakasz alsó része: Numbers0=0,E,26,28,O,13,15,1234,1234,Budapest,Pest megye,Magyarország,Budapest,Pest megye,Magyarország

Forrás

A házszámozásról az információkat a cGPSmapper manuáljából és a korrábi turistautak.hu leírásból merítettem:

cGPSmapper manual (angol): http://www.cgpsmapper.com/download/cGPSmapper-UsrMan-v02.4.4.pdf