Egy különleges hely... különleges ételekkel. Lillafüredi pisztrángtelep, kevés hasonló van közép-kelet Európában is.
Hatalmas pisztrángtelep, ahol szivárványos és sebes pisztrángokat tenyésztenek évtizedek óta a sebes folyású, tiszta és hideg Garadna patak vizét felhasználva. A telepen télén-nyáron megtekinthető a pisztráng tenyészet. És nem csak nézni lehet a halaktól hemzsegő medencéket, hanem enni is lehet itt. Sült (900 ft) és füstölt pisztráng (1200) köretnek sült burgonya (200 ft/adag), majonéz, ketcup, sör (3-4 féle üveges), unikum, ásványvíz, Cola, Fanta, rostos üdítők. Egy 4 tagú család ötezer forintból biztos nem megy el innen éhesen. Én mindenkinek ajánlom a kellemes környezetben lévő kerti éttermet, ahol gyors és kellemes a kiszolgálás. Parkolási lehetőség is van, de kisvonattal az ómassai Őskohó megállótól gyalogosan 600-700 méter.
Szinte magam elõtt látom meglepett arcodat! Ilyen még nem volt , hogy válaszodat meg sem várva írok. Nagy oka van ennek! Egyrészt mert egy csodálatos élményemrõl szeretnék beszámolni, másrészt, hogy ennek te is részese lehess, meghívlak a téli szünetre.
Emlékszel a nyári biciklitúránkra? (Szerintem a 956 m magas Bánkútra vezetõ, kanyarokkal teli emelkedõ felejthetetlen!) Lillafüred után, mielõtt elkanyarodtunk volna a kilátó felé, megpihentünk. Akkor ott láttuk is a Pisztrángtelep feliratú táblát, de el voltunk foglalva a táj szépségével, a biciklizés örömével, no meg az egymást ritkán látó barátok kifogyhatatlan szóáradatával. Ám azóta megismertem Hoitsy Gyuri bácsit, a pisztrángtelep vezetõjét, és egy eddig ismeretlen világ kezd elõttem megnyílni. Persze tanultunk már a halakról, sõt amikor a pálos kolostorok megyénkbeli múltját kutattam, már találtam utalást a szerzetesek pisztrángos halastavára és Nagy Lajos király kedvelt pihenõhelyére, a pisztrángban gazdag Szinva-patak völgyére, de ez most egészen más!
Képzeld csak el, szemtõl szembe találkozni a pisztrángokkal, tapinthatóan érzékelni testüket, látni és gyönyörködni színeikben, nyugodt vagy izgatott mozgásukban!
Látod, már megint kapkodok! Szóval az elején kezdem, kicsit restelkedve, hogy bár 13 éves vagyok és Miskolcon lakom, mégsem tudtam eddig semmit a lillafüredi pisztrángteleprõl. De még most sem késõ!
A pisztráng a kristálytiszta, hideg, oxigénben gazdag vizeket kedveli. A pisztrángos patak hõmérséklete nyáron sem emelkedik 18 fok fölé és télen sem fagy be fenékig. A mészköves talajú patakokban bõségesen fejlõdnek a pisztrángok táplálkozásához szükséges szervezetek: bolharákok, tegzes-, kérész-, álkérész-, árvaszúnyoglárvák, gyûrûsférgek, csigák. A vízbe hullott bogarak, legyek, darazsak és a vízben élõ békés mellékhalak (a fenékjáró küllõ, kövi csík, stb.) is táplálékul szolgálnak a pisztrángoknak.
Mindezek a feltételek a Bükkben megtalálhatók voltak a Szinva-, Garadna-patakokban és a Hámori-tóban, ezért már a század elején kedvelt pisztrángozó helyek alakultak itt ki. Ám a természetes szaporulat kevésnek bizonyult, így szükségessé vált a rendszeres telepítés is. Bár Hermann Ottó már 1906-ban javasolta a keltetõ megépítését, csak 1932-ben foglalkoztak indítványával, amikor egy betegség következtében a Hámori-tó pisztrángállományának 80%-a elpusztult. A tó gátjától 4 km-re található bõvízû Margit-forrás állandó hõmérsékletû, tiszta, oxigéndús vize bizonyult legmegfelelõbbnek az ikrakeltetésre.
Itt készült el az elsõ keltetõház és négy tó.1933-ban érkeztek az elsõ ikraszállítmányok (az alsó ausztriai Traismauerbõl és Znióváraljából mintegy 50 ezer sebes-, és 40 ezer szivárványos pisztrángikra), s ezzel és a Szinva-patakból befogott halaktól lefejt 800 darab ikrával kezdõdött meg a lillafüredi pisztrángtelep munkája.
Ma 17 tóban és az 1940-es évek elején épített majd felújított keltetõ-házban folyik a szivárványos- és sebespisztráng tenyésztése. Sebes pisztrángot már csak itt tenyésztenek nagyobb mennyiségben, elsõsorban természetes vizek telepítésére. 0,3 hektáron 4-6 tonna piaci halat termelnek és értékesítenek, emellett annyi ivadékot gondoznak, amennyi a tenyészanyag utánpótlásához és a megye pisztrángos patakjainak népesítéséhez szükséges.
Láttál már életben közelrõl pisztrángot? Én még csak most láttam itt a telepen. A sebespisztráng pikkelyei aprók, háta zöldesbarna, oldala, hasa világossárga, testének nagy része fehér udvaron piros és fekete pettyekkel tarkázott. A szivárványos háta sötétszürke, máshol zöldes árnyalatú, ezüstszínû. Az oldalvonala mentén egy piros, széles hosszanti sáv húzódik.
Mindezt le kellett írnom elöljáróban, hogy az igazi élményemet elmesélhessem. Képzeld! Ott lehettem a szivárványos pisztráng ikrájának lefejésénél és tanúja lehettem az új élet születésének!
Természetes ívási idejükben hetente átvizsgálják a szülõállományt. A medencében hálóval összegyûjtött halakat vízzel telt talicskába rakják, ahol Gyuri bácsi egyenként, kézzel finoman kitapintja, képzõdött-e már ikra. Ha nem, a halat visszadobja a medencébe, ha igen, a keltetõházba viszi, ahol az ikrát lefeji tõle.
Ez úgy történik, hogy amikor kiveszi a halat a vízbõl, tiszta kendõvel fogja meg, majd hátul az ivarnyilás fölött enyhén masszírozni kezdi. Vigyázva, hogy a hal fontos belsõ szerveit ne érje erõs nyomás, nehogy ezek megsérüljenek.
A lefejt ikra száraz tálba kerül. (Régen nem ilyen ún. száraz fejést alkalmaztak, hanem utánozva a természetet, elõzõleg vizet tettek a tálba.) A szivárványos pisztráng ikrája 4-5 mm-es, borsószem alakú. Van, amelyik színe erõsebb sárga, s van, amelyik sápadtabb, de van olyan is, amelyik inkább rózsaszínû, ennek oka a táplálkozás. Az utóbbiak étrendjében több karotin szerepelt.
Amikor én ott lehettem, öt tál telt meg ikrával, s ez mintegy 50 ezer sejtet jelent. Erre fejte rá a hím tejét, de vigyázott, hogy minden tálra 2-3 hal teje kerüljön a biztos megtermékenyítés érdekében.
Ezután a tejet és az ikrát kézzel keveri össze, így jobban érzékeli és finomabban tudja elvégezni ezt a vegyítést. Végül minden ikraszemet egy-egy tejgyûrû vesz körbe. Pici vizet önt hozzá, és 1-2 percnyi várakozás után megtörténik a megtermékenyítés.
Ezután a tálak tartalmát friss, oxigéndús forrásvízzel átmosatja, így a vér, az ikrahéj és a meg nem termékenyített ikra (ez jól felismerhetõ, mert kifehéredik; ám most csak két tálnál találtunk 2-3 ilyet, mert a többinél l00%-os volt a megtermékenyítés) leönthetõ. Ha ezek benne maradnának - mivel halpenész szaporodását segítik elõ -, veszélyt jelenthetnének az osztódásnak indult egészséges ikrákra.
A lemosás után keltetõtálcákba kerül a megtermékenyített petesejt, s olyan tárolókba helyezik ezeket a tálcákat, amelyeken állandóan friss víz folyik át.
Tudod milyen ez a keltetõház? Mint egy óriási forrás. Tiszta csobogás az egósz. Csak a falból kiömlõ és a túlfolyón lefolyó víz moraja hallatszik. Közben pedig bölcsõje az életnek, hiszen a keltetõ tálban három óra elteltével a szemünk láttára bekövetkezik az elsõ osztódás.
24 óra múlva már nem szabad megmozdítani a tálcákat se, s így vannak nyugalomban állandó vízáramban 34 illetve 42 napig, mire végre kikelnek a 1,5 cm hosszú kis pisztrángok. Itt védett környezetben maradnak, míg el nem érik az 5-6 centimétert, aztán õk is a szabadban lévõ medencéjükbe kerülnek
(forrás: http://www.katolikus.hu/fenyi/cikkek/csaszar.htm)
A weboldal működése és tartalma folyamatos fejlesztés alatt áll, köszönettel vesszük az észrevételeket a fejlesztési ötletek oldalon.
A turistautak.hu-ra feltöltött track-eket és a letölthető térképeket, azaz térképi adatbázist az ODbL licencnek megfelelően bárki használhatja.
Minden egyéb anyag előzetes írásbeli engedély nélkül csak magáncélra használható fel. jogi tudnivalók
